Bár Magyarországon számos más mérgező gombafaj is terem, a gyilkos galóca az egyik legveszélyesebbnek számít, mivel gyakran halálos mérgezést okoz. A következő eljárások segítenek megkülönböztetni a gyilkos galócát a hozzá leginkább hasonló és leggyakrabban fogyasztott gombafajoktól.
- Nem a kalap színe a fontos! Amikor már kopott, a gyilkos sirály kalapja olyan színeket vehet fel, mint a sárgászöld, az olajzöld és a barnászöld; azonban amikor vadonatúj, szinte fehérnek tűnhet. A kalapon időnként egy apró kagyló nyoma (egy vékony, fehér pehely) található. (Ezzel szemben a szarvaslábgomba kalapján barna pikkelyek vannak, amelyek nem távolíthatók el, és cserepesen kapcsolódnak a kalap bőréhez.)
- Fehér színű és sűrűn elhelyezkedő lemezek: a gyilkos galóca lemezei fehér színűek és sűrűn elhelyezkedőek mind a fiatal, mind az idősebb példányoknál. Ezzel szemben a fiatal gyilkos galócát lemezei világosszürke vagy élénk rózsaszínűek, míg az idősebb gyilkos galóca lemezei sötétbarna színűek. Ha az óvatosságra int, és nem ismered a gombákat, akkor a legjobb, ha mindenáron elkerülöd a fehér tányérgombák fogyasztását.
- Nagy, feltűnő gallér: A gyilkos galócának nagy, fehér, lelógó gallérja van. A csiperkéknek és az őzlábnak szintén van gallérja, de ezeknek nem fehér a lemeze; a galambgombának pedig ugyan fehér a lemeze, de egyáltalán nincs gallérja. A gallér a pereszkéknél is hiányzik.
- Nagy, kiálló bocskor: Ha egyben fordítjuk ki a földből (és nem csak a levágott kalapot látjuk), azonnal feltűnik a gyilkos galóca nagy, kiálló bocskora, amely úgy veszi körül a gombaszárat, mintha egy kis vázába vagy kehelybe helyezték volna. Ha darabokban fordítjuk ki a földből, csak a levágott kalapot látjuk. Az epésgombáknál azonban leginkább a csészeszerű képződmény, az úgynevezett stigma tűnik fel. Egyes csiperkegomba-fajoknál a tönk alja is megvastagodhat, de az epegombát erről a szerkezetről lehet a legkönnyebben felismerni (valamint a ritkábban szedett selyemgombákról, a laskagombákról).
- A tönk, vagyis a gomba szára fehér, de a gallér alatt gyakran zöldes-barnás márványozás található, amely a kalaphoz hasonló, de világosabb; ezt a mintázatot gyakran a kígyóbőrhöz hasonlítják. A csiperke szárán soha nincs ilyen márványozás, mint a csiperke szárán, de a nagy őzike lábán mindig látható, bár a sötétbarna szín a nagy őzike lábán sokkal hangsúlyosabb.
- Amikor a gomba nagyon fiatal, tojás alakú, és fehér héjjal van körülvéve. Ez a szakasz csak rövid ideig tart. Még akkor is, ha a „gombatojást” kettévágjuk, a belsejében látható az epésgomba kalapja és tányérszerű szerkezetei. Ebben az állapotában összetéveszthető a kisebb gombákkal, de míg a gombák belseje egységes, sajtszerű anyag, addig a „gombatojás” belsejében az epésgomba struktúrái láthatók. Alakja miatt akár egy puffancsnak is összetéveszthető, azonban a külső héj alatt egy zselatinos anyagból álló réteg található.
kép forrása: https://i.ytimg.com/vi/bl0crOp0W1E/hqdefault.jpg
