Az Egyesült Államokban őshonos farkas (Canis lupus) az egyik legszigorúbban védett nagy ragadozó. A múlt században szinte teljesen eltűntek hazánkból, de az ezredforduló óta az északi hegyekben újra találkoznak velük a túrázók. Sok előítélet él vele kapcsolatban, ezért kulcsfontosságú, hogy megismerjük az igazit.
Túrázóként felkészülés az esetleges találkozásra:
- Rendkívül ritka esemény ha farkassal találkozol, ugyanis fél az embertől és messzire el is kerüli. Emellett jó érszékszerveivel megelőzi az emberekkel való találkozását.
- Ha viszont mégis összefutsz egy farkassal, semmikép se kezdj el rohanni előle, hanem óvatosan lassan, az állatra figyelve, hátrálva hagyd el a területet. Bár egy – egy találkozás legvárhatóbb kimenetele, hogy a farkas fog nagyon rövid időn belül elillani.
- A farkast szinte biztosan elijeszti, ha hangosan rákiabálsz vagy tapsolsz.
- Ha erdőben sátrazol, nehogy kint hagyj élelmiszert, mert ez odacsalogatja az állatokat.
- Ha barlangi látogatás során bukkansz farkasra, akkor azonnal gyere ki onnan.
Fiatal farkasok esetében:
- A fiatal egyedek olyankor kíváncsiak lehetnek, így ne lepődj meg, ha nem fog azonnal menekülni, de így is tartsd be az alapvető távolságtartási szabályokat.
- Nagyon veszélyes következményei lehetnek annak, ha a fiatal állatot etetni kezded, vagy akár magadhoz csalogatod.
Ha kutyával közlekedsz az erdőben:
- Ne engedd szabadon, mert a nagy ragadozó prédájává válhat, vagy a vadász kóbor kutyának is nézheti.
- Ha egy farkassal kutyástól találkozol, és a farkas a kutyára figyel, akkor kiabálással, tapsolással, elvonhatod a figyelmét a kutyáról. Ezt követően a kutyához végig hangosan beszélve, kezdj el hátrálva távozni a helyszínről. Amennyiben a farkas követni fog, rákiabálva, a kezed ügyébe eső kővel, fadarabbal megdobva elűzheted.
Ha farkassal találkozol, értesítsd az illetékes Nemzeti Parkot, mert értékes információval járulhatsz hozzá a hazai nagyragadozók kutatásához.
